Válogatás a Tétova fohász című kötetemből
megjelent 2003,-ban
A kötet még rendelhető, 1000 Ft. áron
Mátrai december
Kövér piros gyöngyöket csípdes a téli fagy
Kopasz ágakra fűzte fel őket a nyár,
vagy tán még hamarabb, zsenge
csipkerózsakorban a tavasz
s lett csattanó bogyóktól gazdag e táj
Reszkető tollait rendezi sok apró madár
*
Halott erdőben nyikorog a szél
dermedt sötét oszlopok a fák
Talpam alatt roppan a levél,
álmában nyöszörög egy ág
Valahol mókusok alszanak,
hallgatag medrében kőkemény
daccal fekszik a patak
Télmenyasszony csipkefátylát
szitáló dérből szövi a fagy.
*
Lila ködben fekete árnyak
közöttük lebeg hófehér varázslat
behavazott hajnali erdő
meséből csent díszlete a tájnak
Lila ködön áttörő fények
vezetik
orruknál fogva a csodákat
*
1991 december
Kívánság
Hó hogyha lassan hullna fejemre,
változna hajam végleg deresre
Percek alatt öreggé válnék,
könnyedén suhanva át az életen,
mint gondolat, álom, vagy árnyék,
Semmiből jönnék, s újra
semmivé válnék
1992
Alkonyat
Délután szelíd
meleg a fény
Elmenőben lágy
tenyerén hordoz
a Nap
Kegyelmet nekem
ne kérjél-
végül mindenki
magára marad
Ne nézz rám
íly riadtan
Hogyha félnél,
légy esendő,
hisz emberi
a mérték
Hozd meg a
végső áldozatot
Élj akkor is, ha én
már nem élnék
Bűneid adjanak
néked bocsánatot
Április
Hideg az éjfél,
fagyos a hajnal
Tavaszom fázik
Tulipán dermedt
kelyhébe zárva
dérmagunk termett
Tavaszom fázik
Kismadaraknak
nem futja dalra
reszket a remény
hózivatarban
Tavaszom fázik
Nap szele játszik,
illan előlem,
rügyekbe búvik
megpihenőben
Akkor is, még ha
tavaszom fázik
Datúra dal
Fodros trombita-szoknyád
ráncos, pereme itt-ott
rozsdás, de illata oly
fínom, mint a vanilla
Fekete lovag táncra
kéri,
rezdül a tölcsér
szárnya nyomán. Ámuló
szemem megbabonázza,
elandalítja illata, tánca
Gyűrött trombita-szoknya
hever a hajnali fűben
Éjjeli táncra készül
egy másik, egy újabb
van születőben