Katica alkotásai

Az álmok

Hiszem, hogy az álmaink a napközben tapasztalt, megélt dolgok feldolgozásai. A jó álmaim közé tartozik az a néhány alkalom, amikor repültem. Egyszerűen kinyújtottam a két karom a fejem fölé, és ellöktem magam a földtől, és a járdán közlekedő emberek fölé emelkedtem. Valami olyasmi mozdulatsorral haladtam előre a levegőben, mint ahogy a delfinek úsznak. Csodálatos érzés volt. Sajnos csak néhányszor álmodtam ezt.

De ami a legcsodálatosabb álom volt, azt elmesélni sem egyszerű, oly hihetetlen. Találkoztam egy 5 éves forma kislánnyal. beszélgettünk, majd kérdeztem, hogy hívják. Vilcsek Katica vagyok, mondta. Én is! Válaszoltam csodálkozva. Hihetetlen boldogság töltött el, találkoztam gyermeki önmagammal. 

Ez a két álom volt a legszebb élményem 67 év minden éjszakájából. 

Gondolatok, reflexiók

Egy nap kézhez kapod a diagnózist. Végre tudod, mi bajod. Nem örülsz neki, de reménykedsz. Hátha van segítség.

Otthon átböngészed az internetet, és megtudod, amit tudnod kell: alattomos, gyógyíthatatlan betegség. A doki átvert. Szó sincs 15 évről. Gyógyszer nélkül pár hónap, gyógyszerrel átlagos túlélés 1-2 év. Ebből egy már eltelt.

A teljes igazságot nem mondhatod el sem anyádnak, sem a családodnak. Engeded őket reménykedni.

De te azért felkészülsz, ahogy lehet. Rendet teszel a fiókokban, elmagyarázod a párodnak, hol találja a biztosítási kötvényedet, figyelmezteted rá, hogy a folyószámládat azonnal ürítse le, és szüntesse meg, váltson át telefonos diktálásra és csekkes fizetésre. Meg ilyesmi.

Azt is elmondod, hová szeretnél kerülni a temetőben. Nem a rokonokhoz. Saját sírhelyet kérsz. Ennyit megérdemelsz.

A felnőtt gyerekeid különbözően fogadják a hírt.

A legidősebb felajánl mindent, bármi kell, ő segít. Legyen az vér, vagy csontvelő, bármi, hiszen ő nagyon erős, mindent kibír. Köszönöd szépen, de még a vércsoportotok sem egyezik.

De azért nagyon jólesik. 

A középső keresi az okokat. Amikor vér kellene, megkérdezi, hogy küldhetnének-e postán (1500 km-ről). 

A legfiatalabb kétségbe esik, és bármit megtenne. Elhalmoz vitaminokkal, hetente felhív, aggódik, de reménykedik.

Nincs szíved elkeseríteni, ezért nem nagyon panaszkodsz. De valahogy mégis fel kellene készíteni.

Jársz szorgalmasan kontrollra, megkapod az ingyen gyógyszert, (kétszer már vért is kaptál), érzed, hogy vigyázznak rád. És ez jó. 

Rájössz, hogy nem várhatod tétlenül a halált, így folytatod az életedet, ahogy eddig. Csak lassabban, óvatosabban, takarék lángon.

 Milyen érdekes dolog a tanulás. 

Rengeteg mindent bemagolunk iskolai éveink alatt, később mégsem tudjuk felidézni. Sem évszámokat, sem képleteket, sem törvényeket. Talán csak a versek. Azok megmaradnak.

Nagynéném direktben azt próbálta nekem megtanítani, hogy a szépítkezés fontosabb mint az evés. "Ha csak kenyeret és tejet eszel egy nap, az is elég, de legyen pénzed szépítkezésre" Ez a tanács már akkor is nevetségesnek tűnt. Viszont sokat horgolt, sálakat, sapkákat, mellényeket. Egyszer láttam, ahogy bontotta le a már félig kész munkát. "Ha nekem nem tetszik, akkor másnak sem fog. Inkább el kell bontani, mindaddig, amíg jó nem lesz" Ezt a tanítást megfogadtam.

Kevés jelenből lesz múlt. A legtöbb történés olyan apró, hogy bőven átfér az idő rostáján.             

*

Egyenes háttal terhet hordani sokkal könnyebb és nemesebb érzés. A hátfájásról nem is beszélve. Csakhogy ezt a képességet a civilizáció elvette tőlünk.

*

Ha megengedjük a gyermeknek, hogy féljen, és megtanítottuk félni mindattól, ami veszélyes, akkor sokat tettünk azért, hogy épségben felnőjön.

*

A megértésben is mértéket kell tartani. Vannak dolgok, amelyeket nem lehet megértéssel kezelni.

*

Ne várjuk meg, hogy a hazugságnak erdeje legyen. Minden hazugság-gyomot húzzunk ki a földből, mielőtt fává növekedne.

*

Érdekes lény az ember. Örömében sírni tud, de bánatában soha nem nevet.

*

A tudás és a kérdőjel örök társak. Egyik vonzza a másikat.

*

Inkább legyek halandó, mint tudatlan ösztönlény. Köszönöm kígyó.

*

Földünk az egyetlen édenkert, ahonnan saját magunkat fogjuk kiűzni, miközben nincs hova mennünk.

*

Amennyiben az érzelmeknek van iránya, és kiterjedése, a szomorúság biztosan lefelé terjed, mert minél mélyebbre halad, annál súlyosabb teher a szívünknek. Az öröm viszont könnyű. Valósággal lebegünk tőle.

*

Óvakodj a humortalan embertől. Képes mindent komolyan venni, és nem győzöl magyarázkodni.

*

Az igazi bohóc nem akar mindenáron nevettetni, elég neki egy megértő mosoly is.

*

A tisztességnek néha önvédelemből kell bújkálnia. Vannak, akik nem képesek elviselni a jelenlétét, mert mellette silányabbnak tűnnek. Ezért szeretnék bemocskolni, sárba rántani.

*

A bölcs szükségképpen nem tanácstalan, lehet, hogy csak túl sokáig gondolkodik.

*

Istent mi késztette teremtésre? Gondolom, végtelenül unatkozott. Remélem azóta jól szórakozik.

*

Olyan lenne a világunk, mint egy számítógépes játék? Tizenkét ezer évente game over, s Isten új játékba kezd?

*

Nekem fontos, hogy akire figyelek, okos legyen. Egy buta ember akkor sem válik számomra érdekessé, ha három füle van.

*

Mely okok miatt haltak ki a halhatatlan olümposziak?( Az ember minden teremtményével ez történik majd?) Vagy élnek még, csak nincs időnk foglalkozni velük?

*

Egy napot sem szeretnék olyan világban élni, ahol nem kereshetem az én apró igazságaimat. A nagy igazságok nem veszhetnek el. Azok mélyen a lelkünkben vannak

*

Amíg néhány imádsággal megváltható a vétek, ugyan ki fél a pokol tüzétől?

*

Az útkeresés nagyon fontos feladat. Még fontosabb, hogy az út végére érve mondd el őszintén mit tapasztaltál, és mi majd eldöntjük, akarunk-e azon az úton menni.

*

A szeretetnek soha nem lehetnek olyan súlyos következményei, mint a szeretet hiányának.

*

Hányszor halljuk, új életet kezdek. Nem lehet. A régit nem tudjuk eltörölni, csak esetleg másképp folytatni.

*

Szerencsénk van a felejteni tudással.

*

Ismerek olyan embert, aki senkitől, semmit nem tud örömmel elfogadni. Mindenáron, azonnal viszonozni akar. Miért? Úgy érzi talán, ő semmit sem érdemel? Vagy sajnálja másoktól az önzetlen adni tudás örömét?

*

Szerintem az isteneink velünk születtek, s velünk fognak meghalni is. Nélkülünk semmit sem ér az életük. Igyekezzenek hát, (halhatatlanságuk érdekében) megtartani az emberiséget.

*

Vannak emberek, főleg nők, akiket a maguk által emelt panaszfalak tartanak.  Úgy tudnak a figyelem középpontjába emelkedni, hogy erre támaszkodnak.

*

Ki az, aki igazságokba van befalazva? Ha létezik kőkemény igazság, az belül biztosan nem üres.

*

Olyan ember nincs, aki senkit sem tud szeretni. Vagy ha mégis, akkor mit keres ezen a világon?

*

Megtisztelő kötelesség halottaink helyett emlékezni.

*

Még ha nem is hiszel a mennyországban, nyugodt lehetsz, hogy a pokol biztosan létezik. Nem kell bejárnod, hogy megismerd, de tudj meg róla minél többet, akkor talán sikerül elkerülnöd.

*

Csak olyan feladatokat tűzz magad elé, amelyeket képes vagy véghez vinni, anélkül, hogy másoktól várnád a megoldást. Mindenkinek megvan a maga élete, a maga feladata. Nem rakhatod át a terheidet mások zsákjába, ha te jelentkeztél a cipelésükre.

*

Ha semmibe veszed a neked nyújtott segítséget, ne csodálkozz, ha legközelebb nem kapsz.

*

A felelős gondolkodás a felnőtté válás előszobája. Sajnos van aki még 40 évesen is a lábtörlőn toporog.

*

Egy "unokám lehetne korú" fiatalember azt mondta, szálljak le a magas lóról.

Nos én nagyon megdolgoztam azért, hogy erre a lóra felülhessek. Sokat tanultam, (a technikumban 9 tárgyból érettségiztem, diplomát szereztem) rengeteget olvastam (több ezer könyvet). A munkámban sikeres voltam, továbbképeztem magam, publikáltam szaklapokban.  Három gyereket szültem, és neveltem fel. Mindhárom csodálatos, melegszívű, dolgos  ember. Belekóstoltam az újságírásba, majd megjelent a verseskötetem is. 45 éve élek a párommal jóban rosszban. 

Szerintem megérdemlem azt a lovat. Majd ha a fiatalember is fel tud mutatni valamit, akkor, talán, leszállok. De nem biztos.

Vilcsek Katica

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat